Számos változással néz szembe nemcsak az egész ingatlanpiac, de a kiskereskedelmi szektor is, az online vásárlások térnyerése, a most épülő egyre modernebb plázák biztosan változásokat fognak hozni a magyar, de főleg a budapesti vásárlási szokásokra. Az új bevásárlóközpontok miatt vajon bezárhatnak a régebbi, kevésbé forgalmas üzletekkel rendelkező helyek? Lesz még értelme fizikai boltokat fenntartani, ha egyre népszerűbbé válik az online vásárlás? Leválthatják a robotok az eladókat? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Berendi Andrással, a Roland Divatház Zrt. tulajdonosával. A divatház neve alá olyan márkák tartoznak, mint a Hugo Boss, Tommy Hilfiger, Marc O'Polo, vagy épp a Calvin Klein.
Bár 2018 első hat hónapjában a magyarországi ingatlanbefektetési piac a vártnál gyengébben teljesített, az év hátralévő részében lezárni tervezett tranzakciók listája optimizmusra ad okot. Benjamin Perez-Ellischewitz MRICS, a JLL regionális igazgatója és magyarországi tőkepiaci részlegének vezetője új befektetésekről, feltörekvő befektetési termékekről és mindent felforgató technológiákról beszélt a Portfolio-nak.
A nyár (egyik) legfontosabb bejelentése volt, hogy a BMW Debrecenbe költözteti legújabb gyárát. A hírről számtalan cikk és elemzés látott napvilágot a Portfolio-n is, most azonban a térség egyik legfontosabb befektetőjét és ingatlanpiaci szereplőjét, "A 100 leggazdagabb 2018"-as listájának 39. helyezettjét, a debreceni repülőtér üzemeltetőjét, és több tízezer négyzetméter ipari terület fejlesztőjét, Herdon Istvánt, a Xanga Csoport tulajdonosát kérdeztük. Hova szárnyalhat Debrecen a következő években? Mi lesz a reptérrel? Honnan lesz megfelelő mennyiségű munkaerő Debrecenben? Miért nem tetszik neki a SZIT szabályozása? És miért nem száll be a robbanás előtt álló debreceni lakáspiacba?
Szinte már hihetetlen, ami a hazai ingatlanalapok körül történik. Csak júniusban több mint 40 milliárd forint áramlott ebbe a befektetési termékbe. Úgy tűnik, hogy legyen szó a bárki által vásárolható nyilvános befektetési jegyekről, vagy csak a bizonyos összeg felett elérhető zárt alapokról, a piaci szereplők még mindig jó befektetésnek tartják az ingatlant. De vajon mennyire ismerjük ezeket a portfóliókat? Tudjuk, hogyan döntenek az alapkezelők a kisbefektetők pénzéről, vagy milyen típusú ingatlanokat vásárolnak? És talán az egyik legfontosabb kérdés a befektetéseknél, hogy milyen hozammal működik most a piac? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Czifra Balázzsal, a Diófa Alapkezelő Zrt. ingatlanbefektetési igazgatójával.
Döbbenetes tempóban fejlődik és alakul át a főváros egyik legfelkapottabb, üzleti szempontból is kiemelt része, a XIII. kerület. A Váci úti irodafolyosó folyamatosan bővül új házakkal, megszámlálhatatlan lakóprojekt került átadásra és készül el a következő években, ami több ezer új lakást is jelent egyben. Ezeken túl ebben a kerületben építhetik meg Pest legmagasabb toronyházait, amelyek szintén jelentősen hozzájárulnak a környék városképi átalakulásához. A kerület leendő és jelenleg is zajló projektjeiről, az itt lakókat, dolgozókat és fejlesztőket érintő ingatlanpiaci kérdésekről, és az építésztársadalom szomorúan alacsony szinten lévő presztízséről is beszélgettünk Arató Györggyel, a XIII. kerület főépítészével. Nem fukarkodott az erős kritikákkal a főépítész.
Eseménytelennek biztosan nem mondható az elmúlt néhány hónap az ingatlanpiacon. Többször is beszámoltunk az építőipari kapacitáshiány miatti problémákról, arról, hogy nagyjából minden drágult, amit el lehet képzelni egy építkezésen, ezt pedig nem csak a kivitelezők, majd a fejlesztők, de a sor végén a vásárlók is megérezték, legyen szó akár egy lakóparkról, egy irodaházról, vagy bármilyen egyéb építkezésről. Ebbe a környezetbe robbant be a pénzügyminiszter bejelentése, miszerint nem várható az új lakások kedvezményes áfájának meghosszabbítása. Ettől egyfelől talán páran fellélegeznek az építőipar megrendelői oldalán (gondoljunk csak azokra a projektekre, amelyek ennek hatására leállnak, így kevesebb kapacitást kötnek le), másrészről viszont ez a bejelentés a piaci szereplők többségének komoly fejtöréssel is jár (csúszások, feszített tempó, projektek leállása, minőség tartása, további drágulás). Korábbi cikkeinkben már megkérdeztük a fejlesztőket, összefoglaltuk az 5%-os áfa melletti érveket és ellenérveket, most a magyar piac egyik legnagyobb kivitelezőjét, a Market Építő Zrt. vállalat vezérigazgatóját, Scheer Sándort kérdeztük azokról az eseményekről, amik jelenleg lázban tartják a piacot.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
A pénzügyminiszter kedd este az InfoRádió Aréna műsorában egészen konkrétan fogalmazott, amikor a kedvezményes lakásáfa 2019 utáni jövőjéről kérdezték. Videóban értékeltük a bejelentést.
Tavaly elkezdődött az építkezés a Kopaszi-gát mellett, ahol egy év múlva már el is készülnek az első iroda- és lakóépületek a BudaPart projekt keretében. A fejlesztés során felmerülő legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy például mennyire növeli az értékesítési árakat a költségek emelkedése, várható-e csúszás az átadásban, illetve hogyan alakul a hazai lakás- és irodapiac. Árendás Gergellyel a Property Market Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A különböző ingatlanalapok népszerűsége ugyan növekedést mutatott az elmúlt időszakban a hazai befektetők körében, azonban még így is el vagyunk maradva a nyugati tendenciákhoz képest. A növekvő befektetési kedv az alapoknál is több vásárlást, eladást és akár fejlesztést eredményezett, miközben az elérhető hozamok az építőipari költségek növekedése miatt egy-két százalékpontot csökkentek. Mehetnek még vajon lejjebb a hozamok, vagy már elérte a piac az alsó határt? És ha így van, ki fizeti meg a magas építési költségeket? Miért nem jellemző a magyar befektetőkre, hogy hosszú távra tervezzenek? Mit gondolnak erről a legnagyobb ingatlanalapok? Perlaky Zsolt, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő ingatlangazdálkodási igazgatója válaszolt a kérdéseinkre.
A március közepe két dolog miatt is fontos számunkra. Egyrészt nemzeti ünnepünk van (és ha szerencsénk akkor hosszú hétvége is), másrészt ilyenkor rendezik meg a világ legnagyobb ingatlanpiaci expóját, kiállítását, összejövetelét a MIPIM-et Cannes-ban. Idén is itt vagyunk a helyszínen, és bemutatjuk a legfontosabb minket érintő történéseket és érdekességeket.
Persze megint kicsit el van túlozva a cím, úgynevezett "klikkmágnes", igazából vér nem valószínű, hogy fog folyni, de a cikk végére kiderül, hogy egyeseknek fájó veszteséget kell majd elkönyvelniük a közeljövőben. Hónapok óta írogatjuk itt a Portfolio Ingatlannál azokat a lakáspiaci cikkeket, elemzéseket, amik arra mutatnak rá, hogy akár komoly bajok is lehetnek a következő 1-2 évben az új építésű lakóprojektek "háza táján". A korán elindított értékesítések, és ebből fakadóan bedőlni látszó üzleti tervek, a munkaerőhiány, az alapanyaghiány, a munkaerő és az alapanyag költségének drasztikus növekedése, az ezekkel szorosan összefüggő kivitelezési csúszások és minőségi problémák, az árak brutális emelkedése, az 5%-os áfa miatti bizonytalanság, és most már, egyes esetekben, a tisztességtelen (jogilag is visszás) hozzáállás is mind-mind egyfelé mutatnak. Hónapokon belül borulhat a bili, és sokan megégethetik magukat.
Tavaly decemberben elfogadtak egy jogszabályt, mely szerint az állam elővásárlási jogot gyakorolhat a világörökségi helyszínen található (nem lakó- és nem mező- vagy erdőgazdasági) ingatlanokra. Az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással. A befektetők részéről nem biztos, hogy érdemes pénzt és időt szánni egy olyan tranzakció előkészítésére, amit végül nem a vevő, hanem a magyar állam köthet meg. Ugyanakkor az eladó és vevő között kitárgyalt szerződések sokszor olyan elemeket is tartalmazhatnak, amit az állam nem vállalna, így könnyen elképzelhető, hogy elállna az elővásárlási jogától. Az új rendelet okozta piaci változásokról, a jogi háttérről, illetve a lehetséges kiskapukról Perlaki Szabolccsal, az OPL partnerével és Limp Adriánnal, a Cushman & Wakefield Hungary értékbecslési üzletágának partnerével beszélgettünk.
Végéhez közeledik a Magyar Telekom új székházának építése, a tervek szerint az év második felében készülhet el a nagyságrendileg 4500 fő befogadására alkalmas irodaház. A bruttó 105 ezer négyzetméteres épület nemcsak kívülről lesz látványos, de belső funkcióiban és megoldásaiban is sok újdonságot tartogat. Az új székház nyújtotta lehetőségekről, a változó munkavállalói igényekről és a projekt időzítéséről Pollák Tiborral, a Magyar Telekom Infrastruktúra Szolgáltatások Igazgatójával beszélgettünk.
Az ingatlanpiaci aktivitás erősödésével hatalmas növekedést könyvelhettek el az elmúlt években az ingatlanalapok is, a befolyó összegek pedig folyamatos vásárlásra késztették őket. Pázmány Balázzsal, az Erste Alapkezelő Zrt. igazgatósági elnökével beszélgettünk arról, milyen stratégiát érdemes követni, melyek azok az ingatlanok, amivel a legmagasabb hozamok érhetőek el, vajon befejeződik-e minden bejelentett projekt, vagy várhatóak meglepetések, milyen irányba alakulhat át a piac, lehet-e érdemi változás a kiskereskedelemben vagy a logisztikai ingatlanoknál, illetve, hogy miért adtak el nagyobb Spar-csomagot az Appeninn-nek.
A Konzum-csoport berobbant az ingatlanpiacra. Még hivatalosan nem is az övék az Appeninn többségi tulajdona, de már elindult az ingatlanos birodalom szisztematikus építése, a stratégia megtervezése, a portfóliótisztítás előkészítése, és az egyre inkább jövedelem termelő ingatlanok akvirálása. Az ügymenetnek már csak formális akadályokon kell átjutnia (a GVH jóváhagyása szükséges), és onnantól minden tekintetben nyitott az út az ingatlanportfólió stratégiai átalakítására és a terjeszkedésére. A jövőbeli tervekről, a 18 Spar által bérelt ingatlan megvásárlásáról, az A kategóriába történő nyitásról és a külföldi terjeszkedésről beszélgettünk Fekete Péterrel, a Konzum vezérigazgató-helyettesével és Székely Gáborral, az Appeninn Holding Nyrt. igazgatótanácsának tagjával, operatív vezetőjével.
A legjelentősebb bevásárlóközpontok üzletpolitikája is sokat változott az elmúlt években, a fast fashion térnyerésével a plázákban sokszor több bevételt generálnak a legnépszerűbb brandek, mint a prémium márkák. Mindeközben a vásárlók egyre tudatosabbá válnak, hódít az e-kereskedelem és a legtöbb prémium márka már rendelkezik saját outlet üzlettel. A hazai kiskereskedelmi piacon végbemenő változásokról, a legnépszerűbb bevásárlóközpontok helyzetéről és a kereslet alakulásáról beszélgettünk Berendi Andrással, a Roland Divatház tulajdonosával.
Annak ellenére, hogy eddig csupán néhány tízezer, itthon vagy külföldön élő honfitársunkat, illetve nálunk saját tulajdonú lakásban élni vagy abba befektetni vágyó külföldi állampolgárt érint direkten a 2016 januárja óta létező, 27%-ról 5%-ra csökkentett lakásáfa kérdése, nem túlzás azt állítani, hogy tömegeket érdekel és közvetett módon milliókra van hatással a kérdés. Természetesen, hiszen az új lakások megvalósulása és ára végeredményben kihatással van a teljes lakáspiacon keresztül minden lakóingatlanra, illetve számtalan kapcsolódó iparágra és azok szereplőire. Némelyikre jobban, másokra kevésbé. De mi lesz a lakásáfával miután lejár a hivatalosan 2019 végéig megszabott határidő? Mintegy fél éve rázza a vészharangot a piac az ügyben. Mostanra viszont egyre több a megnyugtató, vagyis a hosszabbítás tényét előrevetítő jel. Kezdhet lassan mindenki megnyugodni, aki a folytatásban bízik.
Sokak számára okozott meglepetést, amikor 2015 novemberében a TriGranit egy 600 millió eurós vagyonelemet értékesített az amerikai TPG Real Estate részére. A közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjének azonban még így is jelentős portfólió maradt a kezében, amit Gránit Pólus néven működtet tovább. A szétválással kapcsolatos kérdésekről, a vállalat új stratégiájáról és a várható fejlesztésekről Demján Sándort, a Gránit Pólus tulajdonosát és Ágházi Gyulát, a cég vezérigazgatóját kérdeztük.
A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.
